Pages

Szerzői jogok

KIT ILLETNEK MEG A SZERZŐI JOGOK?

A szerzői jog a mű megalkotóját, vagyis a szerzőt illeti. A szerzői jog védelme alatt áll más szerző művének átdolgozásával, feldolgozásával vagy fordításával létrejött szerzői mű is, amennyiben ezeknek egyéni, eredeti jellege van. Ez a védelem azonban nem jelenti az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelmét.

Több személy közreműködése a szerzői jogi megítélése

A szerzői jog elismeri azt a helyzetet is, amelyben több személy működik közre valamely szerzői jogilag védett mű létrehozásában. Ezekben az esetekben több releváns szempont, elsősorban a szerzők együttműködése mentén dől el, hogy a szerzőket milyen jogosultságok illetik meg egymás közti és harmadik személyek irányában való viszonyukban szerzői jogi szempontból.

Egyes esetekben szerzői jogosultságok illethetik meg azt a személyt is, aki valamely mű összeállításában vett részt, vagy ezt végezte.

A SZERZŐ JOGA A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALRA

A szerzői jog alapján a szerző jogosult abban a kérdésben dönteni, hogy művét nyilvánosságra hozza-e vagy sem, vagy másnak ezt megengedi-e. Ezen szerzői jogosultság keretében szintén a szerző dönt arról, hogy a művéről a nyilvánosság számára adható-e tájékoztatás. Amennyiben a szerző elhunyt, a halála után fellelt művet nyilvánosságra hozatalra szántnak kel tekintetni. Ez alól kivételt jelent, ha a szerző, vagy annak jogutódja (örökös) eltérően nyilatkozaik, vagy nyilatkozott.

Szerzői jog a név feltüntetésére

A szerző jogosult arra, hogy neve a művön, illetve az arra vonatkozó közleményen feltüntetésre kerüljön. Ezt a jogosultságot a szerzői jog biztosítja arra az esetre is, ha a szerző művének részletét más személyek átveszik, idézik, vagy ismertetik. Amennyiben a szerző művéről fordítás, átdolgozás, feldolgozás készül, úgy az alapul szolgáló mű szerzője is szükséges, hogy megjelölésre kerüljön. Megjegyzendő, hogy a fordítás, vagy át/feldolgozás jogszerűségéhez további feltételek szükségesek a szerzői jog alapján. A szerzői jog keretében a szerző jogosult művét felvett néven, vagy nevének megjelölése nélkül is nyilvánosságra hozni.

A SZERZŐI MŰ EGYSÉGE

A szerzőnek kizárólagos joga a szerzői jog alapján, hogy művét más ne változtassa meg. Ennek alapján a szerző jogainak megsértését jelenti a mű minden olyan eltorzítása, megcsonkítása megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

SZERZŐI JOGOK A SZERZŐ HALÁLA UTÁN

A szerző halálát követően egyes szerzői jogok megsértése miatt a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott személy léphet fel. Amennyiben ilyen személyt a szerző nem jelölt ki, vagy ha a megbízott nem intézkedik, az jogosult a szerzői jogok megsértése miatt fellépni aki a szerzői jogokat öröklési jogcímen megszerezte.

Egyes esetekben a közös jogkezelő szervezet, vagy a szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet egyes jogosultságok megsértése esetén.

VAGYONI SZERZŐI JOGOK

A szerzői jog alapján kizárólag a szerző jogosult a műnek anyagi és nem anyagi formában történő felhasználására, vagy ennek engedélyezésére. Az engedélyezés rendszerint szerződéssel történik. Ez a szerzői jogi védelem kiterjed a mű jellegzetes címére, illetve a műben szereplő jellegzetes alak kereskedelmi hasznosítására is.

A szerzői jogi értelemben vett felhasználás magában foglalja különösen: a szerzői mű többszörözését, terjesztését, a nyilvános előadást, sugárzását. Szintén szerzői jogi felhasználás az átdolgozás és a kiállítás.

A SZERZŐI JOGI SZABAD FELHASZNÁLÁS

A szerzői jog ismeri a szabad felhasználás intézményét. A szabad felhasználás körében a szerzői művek felhasználása díjtalan. A szerzői jogi szabad felhasználáshoz nem szükséges a szerző ezirányú engedélye.

A szabad felhasználás esetei

A mű részlete a forrás, valamint az ott megnevezett szerző megjelölésével bárki idézheti. Ezen szerzői jogi jogosultság az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven gyakorolható.

Iskolai oktatási, valamint tudományos kutatás céljára a nyilvánosságra hozott irodalmi és zenei mű, a filmek részletei, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló művek, továbbá a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások képe, valamint fotóművészeti alkotások felhasználhatók az idézést meghaladó mértékben is. A szerzői jog alapján a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezése ebben az esetben is szükséges. Ezen szabad felhasználás a cél által indokolt terjedelemben gyakorolható és csak akkor ha az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Ezen szabad felhasználás csak a szemléltetés érdekét szolgálhatja.

A fentiek szerintieket alkalmazó, tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított művek nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez a szerző engedélye nem szükséges, ha a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.

Az iskolai oktatási célra, iskolai foglalkozás keretében történő megváltoztatása valamely műnek a szerző engedélye nélkül is elvégezhető a szerzői jog rendelkezései alapján. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.

Magánszemély a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló módon magáncélra a műről másolatot készíthet. A szezrői jog alapján magánszemély sem alkalmazhatja a szabad felhasználás rendelkezéseit az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Teljes könyvek, folyóiratok vagy napilapok egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolhatók a szerzői jog alapján.