Pages

SZERZŐI MŰVEK HASZONKÖLCSÖNZÉSÉNEK JOGDÍJA

A szerzői jog által védett művek terjesztésével kapcsolatban olyan új rendelkezéssel bővült a szerzői jogról szóló törvény, melynek következtében a szerzők könyveik könyvtárból való kölcsönzése után is jogdíjhoz juthatnak. A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárak az irodalmi művek, valamint a kottában rögzített zeneművek kölcsönzése után a közös jogkezelő szervezet éves jogdíjközleményében meghatározott mértékű díj fizetésére kötelesek. A könyvtárakat adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek keretében el kell juttatniuk a közös jogkezelő szervezethez, valamint az illetékes miniszterhez a szerzői jog által védett művek azonosító adatait, valamint az egyes művek tekintetében a kikölcsönzések számát. Ezek alapján kerül ugyanis megállapításra, hogy az egyes szerzőket a teljes szerzői jogdíjösszegből mekkora hányad illeti meg. Természetesen a szerzőknek lehetőségük van arra is, hogy a díjakról lemondjanak.

SZERZŐI JOGI KÖZÖS JOGKEZELÉS ÚJ SZABÁLYAI

A közös jogkezelő szervezetekről való nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések kibővítésének következtében immár részletes szabályozást találunk a törvényben azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, és hogyan kezelendő az az eset, amikor egy közös jogkezelő szervezetet törölnek a nyilvántartásból. A miniszter hirdetményben közzétett felhívását követően az érintettek az abban meghatározott, de legalább féléves határidőn belül kezdeményezhetik szervezetük közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét, amennyiben az említett határidőn belül a szervezet nyilvántartásba vételére sor kerül, akkor – a törölt közös jogkezelő szervezet által korábban alkalmazott díjszabás alapján- a befolyt díjakat már az új közös jogkezelő szervezet oszthatja fel, ellenkező esetben pedig a miniszter jelöl ki a felosztás elvégzésére egy jogkezelő szervet. Amíg új jogkezelő szerv nyilvántartásba vételére nem kerül sor, addig az érintett jogosultakat úgy kell tekinteni, mint akik műveik felhasználását egyedileg engedélyezik.

A szerzői jogi díjszabásokat a kultúráért felelős miniszter hagyja jóvá, a jóváhagyási eljárás lefolytatása során a miniszter a beérkezett díjszabásokkal kapcsolatban véleményt kér a jelentős felhasználóktól, a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökétől.

Korábban azonban a törvény nem tartalmazott részletesebb rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy kik minősülnek jelentős felhasználóknak, a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteinek, vagyis hogy konkrétan kitől köteles a miniszter a díjszabásokkal kapcsolatban véleményt kérni. Mára a helyzet megváltozott, és a jogalkotó pótolta a korábbi hiányosságokat. A miniszternek honlapján felhívást kell közzétennie, amelyre tizenöt napos határidőn belül nyújthatják be véleményezési szándékukat azok a felhasználók, akik közös jogkezelő szervezettől beszerzett nyilatkozattal igazolják, hogy a bejelentést megelőző évben az általuk befizetett jogdíj mértéke elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 10%-át, valamint azok a felhasználói érdekképviseleti szervezetek, akik igazoltan nyilvántartással rendelkező jogi személyek, melyek az egész országra kiterjedő érdekképviseletre jogosultak, valamint a közös jogkezelő szervezet igazolja, hogy az érdekképviseleti szervezet tagjai olyan felhasználók, akik az előző évben az adott díjazás alapján megfizetett összes jogdíjnak legalább 25%-át megfizették. A miniszter a díjszabást akkor hagyhatja jóvá, ha az a szerzői jogi szabályokkal összhangban áll.